A pre- és probiotikumok

A zsíranyagcserére gyakorolt hatásukat vizsgálva megállapítható, hogy a probiotikumok hatékonyak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Szedésük csökkentette (a szedés alatti időszakban) a vérben található koleszterin- és a trigliceridszintet.

A probiotikumoknak kedvező hatást tulajdonítanak a csontritkulás (oszteoporózis) megelőzésében, mivel az oligoszacharidok fokozzák a kalcium biohasznosulását és a bélből történő felszívódását. Hasonló hatás tételezhető fel a vas, a magnézium és a cink esetében is. A hatás magyarázata, hogy az oligoszacharidok megkötik az ionokat, azokat a vastagbélbe juttatják, és ott következik be a prebiotikum fermentációja, amelynek során rövid láncú zsírsavak keletkeznek és szaporodnak fel, amelyek fokozzák a bélbeli transzportot.

Az allergiás megbetegedések száma világszerte növekszik, ezért egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül az allergia hátterében meghúzódó okok minél pontosabb ismerete, kezelési lehetőségeinek bővítése, és az allergia megelőzésére irányuló új eljárások keresése.

Számos tanulmány foglalkozik probiotikumok alkalmazásával allergiás esetekben. A vizsgálatok szerint olyan családokban, ahol a gyermekek atópiás dermatitisben szenvedtek, ott probiotikumok adásával jelentősen csökkenthetőek voltak a tünetek.

A probiotikumok további alkalmazására nyílik lehetőség a colitis ulcerosa és Crohn-betegség esetében, ahol a dysbacteriosis megszüntetésével a tünetek enyhülése várható.

A bélflórában bekövetkező kóros változások megfigyelése kapcsán felvetődött, hogy a bélben természetes körülmények között élő, nem patogén baktériumok helyes arányának visszaállítása, illetve azok védő és immunstimuláns hatásának kihasználása egyfajta terápiás lehetőséget kínál.

Az irritábilis bélszindróma (IBS) funkcionális bélbetegség, amelyet legalább három hónapja fennálló, visszatérő, hasi fájdalommal, diszkomfortérzéssel és székelési zavarokkal járó tünetcsoport jellemez. Hátterében pszichés, pszichoszociális és szervi (motilitászavar, zsigeri hiperszenzitivitás) rendellenességek játszanak szerepet. Ismert, hogy fertőzést követő állapot, tartós antibiotikumszedés fokozott kockázatot jelent az irritábilis bélszindróma kialakulására.

Az utóbbi években egyre több klinikai vizsgálat tárgyát képezte a probiotikumok lehetséges szerepe az irritábilis bélszindróma kezelésében. Egy kísérlet során két kombinációt (Lactobacillus plantarum + Bifidobacterium breve és Lactobacillus plantarum + Lactobacillus acidophilus) alkalmaztak placebókontrollált vizsgálatban. A négyhetes kezelés után a két, probiotikumot szedő csoportban jelentősen csökkent a betegek hasi fájdalma a placebócsoport betegeivel összehasonlítva.

A szakirodalmi adatok alapján a probiotikumok adása egyértelműen hatásos a pouchitis kezelésében, ígéretes a Crohn-betegség remissziójának fenntartásában.

A candidiasis kórokozója, a Candida gomba érdekes tulajdonsága okozza annak megbetegítő képességét: a megváltozott bélflóra-összetételhez gyorsan alkalmazkodik. A védelmi szerepet játszó baktériumok megfogyatkozásával a Candida gyorsan elszaporodik. A bélfal áteresztőképessége megváltozik, a bélnyálkahártya átjárhatóvá válik. A szaporodó gombatelepek megnövelik a bélfal áteresztőképességét, és utat nyitnak a nagy molekulájú allergének felszívódásához. A gombákkal való hosszabb távú küzdelem hiperérzékennyé teszi az immunrendszert a betolakodó sejtekre és anyagcseretermékekre, így krónikusan fennálló allergiás panaszok alakulnak ki. Megnő a szénanátha, asztma, ekcéma és ételallergiák gyakorisága.

A Candidával szembeni küzdelem része a szigorú diétán túl a bélflóra lakóinak visszatelepítése, a gomba természetes úton való kiszorítása. A kórokozóvá vált gombák a terápia során tömegesen pusztulnak, és a széteső sejtek anyagai a vérbe jutva ideiglenesen a korábbinál is súlyosabb tüneteket, rossz közérzetet, lelki mélypontot hozhatnak létre. Emiatt a probiotikumokat is alkalmazó terápia kezdeti szakasza nagy körültekintést és óvatosságot igényel.

Mit lehet (t)enni?

Mint ahogy fentebb említettem, a táplálékok minősége és mennyisége döntő szerepet játszik a bélflóra egyensúlyának és a belek egészséges nyálkahártyájának fenntartásában.

A mai korban általánosan elterjedt civilizációs étrend (túlzott fehérje-, szénhidrát-, zsírbevitel; izgatószerek - kakaó, csokoládé, finomított cukor -, valamint az adalékanyagokkal nagymértékben dúsított ételek) jelentősen növeli az egyensúly megbomlásának esélyét, a rostban gazdag, összetett szénhidrátok (barna kenyér, barna rizs, müzli, gabonakásák), nyers zöldség- és gyümölcsfélék pedig segítik annak helyreállítását. Kerülni kell az egyoldalú étrendet, és törekedni kell a változatos és sokoldalú élelmiszer-fogyasztásra. A különböző táplálékok egymással való párosítása (egyszerre elfogyasztása), valamint az étkezések gyakorisága, sőt már az étkezés minősége (nyugodt körülmények, alapos rágás stb.) alapvetően kihat az emésztési funkcióra, és ezáltal a mikrobák életfeltételeire is.

A probiotikumoknak is nevezett, baktériumot tartalmazó táplálékok és táplálékkiegészítők szedése által élő, hasznos baktériumok jutnak a bélrendszerbe. Napi rendszeres alkalmazásuk javasolt antibiotikumos kezelés alatt és után, nagyfokú stressz esetén, valamint bármely olyan betegségnél, ahol a megbomlott egyensúly visszaállításától várható eredmény. Az immunrendszer egészsége és az emésztőtraktus állapota közötti nagyfokú összefüggés arra enged következtetni - egy kicsit túlozva ugyan -, hogy használatuk majdnem minden (különösen krónikus) betegség esetén hasznos lehet.

Ha belegondolunk, micsoda óriási számban élnek bennünk apró kis segítőink (több mikrobával élünk együtt, mint amennyi az emberi szervezetet felépítő sejtek összessége), akkor ráeszmélhetünk, hogy az egymásrautaltság mindkét fél számára előnyös. Óvjuk őket, törődjünk többet egészségünkkel!

Dr. Várhelyi Gábor írása