A bélflóra
Manapság nagyon sokat hallani az emberben élő, belekben szaporodó mikroorganizmusokról,
egészségre kifejtett kedvező hatásukról. Jelen cikk célja, hogy
elmélyítse a témakörben általánosan ismert információkat, rávilágítson,
mit is jelent valójában egyensúlyban együtt élni megannyi apró lénnyel,
és választ adjon arra, miért fontos a születéskor kialakuló mikroflóra egyensúlya egészségünk szempontjából.
A bélflóra jó irányú módosításának első és leghíresebb úttörője Ilja Mecsnyikov (1845-1916) volt, aki összefüggésbe hozta a balkáni pásztorok hosszú átlagéletkorát az általuk nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztott joghurttal. Az orosz-ukrán származású tudós, a párizsi Pasteur Intézet egykori igazgatója tudományos cikkek tömegében tárta fel a joghurtfogyasztás és az egészséges bélműködés szoros kapcsolatát. Megfigyelései szerint a joghurt tejsavbaktériumai gátolják a káros, rothasztó, toxintermelő bélbaktériumok tevékenységét, és ezzel hozzájárulnak egy egészségesebb élethez, az élettartam meghosszabbításához.
A bélflóra szempontjából megemlíthető, hogy a vékonybél túlnyomó részén (különösen a gyomor felől) csekély számú baktérium él (kb. 104-106 mikroba/g), míg a vastagbél felé haladva egyre nagyobb számú különböző baktériumfajta figyelhető meg, melyek főleg a vastagbél felől jutnak el idáig és alakítják ki az életterüket. Az emésztőrendszer felső szakaszában az emésztést jellemzően a szervekből, mirigyekből származó enzimek végzik, míg az alsó szakaszra inkább a bakteriális emésztés jellemző.
Az egészséges bélflóra legnagyobb része a vastagbélben található, melynek alapját a Lactobacillus és Bifidobacterium fajok képezik, bár ezek mellett óriási számban egyéb mikroba is megfigyelhető (1012-1014 mikroba/g).
A hatalmas csíraszámból adódóan a széklet tömegének mintegy 40-60 százalékát a mikrobák teszik ki, tömegük akár az 1-1,5 kilogrammot is elérheti. Ezeknek a baktériumoknak normál körülmények között semmiféle káros hatásuk nincs, előnyük viszont annál több:
- megakadályozzák a kórokozó baktériumok, paraziták és gombák elszaporodását;
- elősegítik az emésztést, javítják a tápanyagok felszívódását;
- B-vitaminokat és folsavat termelnek;
- lebontják a tejcukrot;
- elősegítik a bélrendszer perisztaltikus mozgását;
- fokozzák az immunrendszer reakciókészségét;
- csökkentik az antibiotikumok által okozott gyomor- és bélrendszeri mellékhatásokat.
Ezek a baktériumok a vastagbélbe jutott, az ember számára emészthetetlen béltartalom maradékán élnek. Immunrendszerünk megtűri jelenlétüket, de gondoskodik arról, hogy a szervezet más részébe ne jussanak át.
Az emberi bél a születés időpontjáig steril, nem tartalmaz mikroorganizmusokat. A szülőcsatornán áthaladó magzat találkozik az édesanyja bélflórájára jellemző baktériumokkal, amelyek betelepednek az újszülött bélcsatornájába. Az ott megtapadó és telepeket képző baktériumok száma és fajtái jelentős mértékben függnek a szülés módjától, az anya saját baktériumflórájától és a csecsemő anyatejes táplálásától.
A betelepülési folyamat körülbelül kettő-négy hetet késik, illetve tökéletlenül megy végbe a császármetszéssel született, a korai antibiotikumos kezelésben részesülő vagy a mesterségesen steril környezetben (inkubátor) tartott újszülötteknél. A fokozatosan kialakuló mikroflóra mennyiségi és minőségi összetételét az immunrendszer B-lymphocytái szabályozzák szekretoros IgA-n keresztül. E folyamat kedvező hatását igazolja, hogy a "csíramentes" (germ-free) állatok súlya és Peyer-plakkjainak fejlettsége elmarad az egészségesekétől.
Csecsemőkorban a természetes táplálék az anyatej. Az anyatejjel való táplálás számos eddig ismert előnye mellett az utóbbi évek vizsgálatai az anyatejnek a bél baktériumflórájára gyakorolt hatására terelték a figyelmet. A benne található bioaktív anyagok egész sora segíti a bifidusflóra kialakulását, az úgynevezett intesztinális érést. Az anyatej hatására a vastagbélben kialakult Bifidobacterium- és Lactobacillus-túlsúly képes megakadályozni a káros baktériumok elszaporodását és toxin(méreg)-termelését, így közvetlenül is kedvező hatást gyakorol az immunrendszerre. Az egészséges bél baktériumflórájának szerepe van a fertőző betegségek és az atópiás megbetegedések megelőzésében. A tápszerrel táplált csecsemőknél a vegyes flóra kialakulása jellemző, amelyben a kórokozó baktériumok nagyobb számban fordulhatnak elő. A szervezet egészére gyakorolt kedvező hatásuk alapján a bifidobaktériumok és a lactobacillusok a csecsemő számára probiotikumnak, funkcionális élelmiszernek tekinthetők.
"A magyar valóság"
Amíg az élet kezdeti szakaszán - az anyatej prebiotikumainak köszönhetően - a hasznos baktériumok, mindenekelőtt a bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét, addig a vegyes táplálkozást folytató felnőttek esetében lényegesen rosszabb a helyzet. A csecsemők tényleges 95-98 százalékos hasznosflóra-arányával szemben a felnőtteknél 40-45 százalék részarányt jelölnek meg a már elfogadható, kívánatos alsó értéknek. Ezzel szemben a magyar felnőtt lakosság vastagbelében (nagy mintaszámú vizsgálatok szerint) a hasznos mikrobák aránya nem haladta meg a 12 százalékot, sőt átlagosan 1-2 százalék között mozgott.
Dr. Várhelyi Gábor írása